Szentgyörgyvár község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Lakosság: 485 fő
Terület: 29.58 km²
Népsűrűség: 16,4 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 83

Közlekedés

Szentgyörgyvár a 76-os másodrendű út mellett fekszik, nem messze, délre halad el a 75-ös másodrendű főút is. A községből Alsópáhokba mellékút indul. A településre Keszthelyről és Hévízről sűrűn érkeznek autóbuszok. Körjegyzőségi központ Sármelléken van.

Története

Szentgyörgyvár első említése meglehetősen kései, 1461-ből való. A Zala folyó partján állt ekkor maga a vár, alatta azonos nevű falu feküdt. A várat 1479-ben I. Mátyás király a Báthoryaknak adományozta.

A vár védelmi szerepe a 16. században, a törökök portyázásaival növekedett meg. 1548-ban sokan menekülnek ide a török elől elsősorban Somogyból. Egy 1558-as leírás alapján egy palánkkal megerősített vár, a Felsővár és környékén gyümölcsösök és szántóföldek voltak. Itt székelt a vár kapitánya (Sulyok Balázs) és az őrség. Lejjebb a falu volt található, amelyet egy külső palánk védett, és a korábban itt lakó, valamint a menekült jobbágyoknak biztosított szállást. Állandó hajdúkból, szegénylegényekből és királyi zsoldosokból álló őrség csak a 16. század végén került a várhoz.

A vár soha nem került török kézre, bár 1573-ban nagy számú török indult ostromlására. 1620-ban a törökök lemészárolták az alsó falut, de a várban is pusztított a pestis és a döghalál. 1627-ben nevezték elsőként a korábbi falut mezővárosnak. Nagyjából ebben az időszakban alakult ki a település egy majorság, amely 1676-tól a Széchenyi család tulajdonában állt.

A 18. században a vár már nagyon romossá vált, a század végére már a romjai is eltűntek. A település folyamatosan vesztette el mezővárosi kiváltságait, a város lakói a század végére már semmiben sem különböztek az örökös jobbágyoktól. Mindazonáltal, elsősorban a jó termőfeltételeknek köszönhetően, a 19. században nagymértékben nőtt Szentgyörgyvár lakossága, amelyet a települést érintő Balatonszentgyörgy–Zalaszentgrót vasútvonal 1895-ös megnyitása tovább fokozott.

1945 után a település lakossága nagyban fogyni kezdett, amely elsősorban a környék három idegenforgalmi központjának (Keszthely, Hévíz, Zalakaros) erős vonzásával magyarázható.

Nevezetességei

[[Image:Szentgyörgyvár légifotó.jpg From Wikimedia Commons, the free media repository Jump to: navigation, search

|300px|thumb|right|]]

Nemestóthi Szabó mauzóleum
Kímélő művelésű agrárgazdálkodás 200 hektáros kísérleti területe[1][2][3]
A falutól keletre, a szőlőhegyen található az ország legvastagabb törzsű (nyolcméteres körméretű) gesztenyefája (Nagykutas-on van még egy ugyanilyen vastagságú fa.) [1]

Hivatkozások

^ Szántás nélkül is lehet aratni? National Geographic Magyarország, 2006. május 19.

^ Szántás nélkül is lehet aratni? Szentgyörgyvári kísérlet Greenfo.hu, 2006. május 26. Sajtófotók.

^ Szántás nélkül is lehet aratni? Greenfo.hu, 2006. május 26.

Zala folyó menti települések Szalafő · Őriszentpéter · Nagyrákos · Pankasz · Felsőjánosfa · Zalalövő · Keménfa · Salomvár · Zalacséb · Kávás · Zalaszentgyörgy · Bagod · Boncodfölde · Zalaegerszeg · Zalaszentiván · Pethőhenye · Alibánfa · Vöckönd · Kemendollár · Pókaszepetk · Zalaistvánd · Dötk · Pakod · Zalabér · Batyk · Zalaszentgrót · Zalaszentlászló · Kallósd · Kehidakustány · Zalacsány · Bókaháza · Szentgyörgyvár · Zalaapáti · Zalavár

Következő községek

További községek